Csak pár órája estem haza Bécsből, álmos vagyok – a finom bécsi sörtől, a hosszú szemlélődő sétáktól és a szokatlan dózisú képélménytől. Két napos kiállítás- és kocsmatúrát tartottunk ugyanis. Tegnapelőtt a MUMOK tárlatain rosszalkodtunk, tegnap pedig az Albertinát jártuk végig, vagyis a többiek csak az eredetileg is tervezett retrospektív Magritte-tárlatot, én viszont vizuális-hedonizmustól hajtva végigszaladtam az Impresszionistákon és a Monet-tól Picassóig című összeállításon is, nem volt értelmetlen, de a legnagyobb élmény a Magritte-anyag maradt. Amikor az Albertina felé sétáltunk, Lórival vitatkozva még állítottam, hogy Magyarországon is előfordul(hat)nak ilyen jelentős, A-kategóriás tárlatok, de látva az anyagot, már korántsem vagyok olyan biztos benne, az Oldenburg-kiállítás viszont sajnos nem hagyott olyan mély nyomot. A sörről pedig annyit, hogy a mi pénztárcánkhoz még a legolcsóbb kiskocsmában is drága, de az ízélmény még az árakat is képes überelni.
Miklósvölgyi Zsolt, Áfra János, Bódi Lóránt, Turi Márton (az alkalmi szerveződésű kiállításkommandó-fiúbanda Cleas Oldenburg Mickey Mouse-maszkjaival), Bécs, MUMOK (fotó: Orlovits Adrienn)